Az igazság ODAÁT van?! – HALÁLKÖZELI ÉLMÉNYEK
Kevés olyan ember van köztünk, aki ne gondolt volna arra, hogy mi vár ránk, mi lesz a halál után. Ahány ember, annyiféle elképzelés van minderről, a nagy Odaátról, sokan reménykednek a lét folytatásában …
1975-ben jelent meg Raymond Moody “Élet az élet után” c. nagy feltűnést keltő könyve, melyben a klinikai halál állapotából visszatért emberek élményeiről, tapasztalatairól ír. R.M. a halál közeli élmény nevet adta e jelenségeknek. Mindezt a tudomány sok ideig kétkedve fogadta, viszont az újabb kutatások, új vizsgálatok és egyre gyarapodó élménybeszámolók alapján napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy ezek nem hazugságok, hallucinációk, vagy esetleg álmok.
A “visszatért” emberek beszámolóiban nagyon sok megegyezés és hasonlóság van, legyen az idős, fiatal vagy akár gyermek az illető:
· A halál beálltát megállapító ember szavainak hallása - ennek ellenére ők világosan úgy érzik, hogy nem haltak meg.
· Béke, határtalan szeretet, nyugalom, fájdalommentesség érzése.
· Testből való kilépés élménye. Felemelkednek a testük fölé, fölülről látják magukat a műtőasztalon vagy a baleset színhelyén.
· Testük körül zajló események látása, tapasztalása. Amikor rájönnek, hogy ez az ő testük, kérdezik az orvost, vagy a jelen lévő embereket, hogy mi történt hogyan lehet ez, azok nem reagálnak kérdéseikre. Ha megpróbálják esetleg megérinteni őket, kezük átmegy rajtuk és a fizikai tárgyakon is.
· A halál állapotának felfogása. Amit ők ekkor megélnek, egy nagyon mély valóság, szavakkal nagyon nehéz lenne kifejezni.
· Alagút élmény. Belépés után egy fényes, csodálatos világ tárul eléjük, amihez nincs más hasonló. Ez a fény megnyugtató és vonzó. Erős szeretet, boldogság, béke, nyugalom érzése árad.
· Találkozás fénylényekkel, korábban elhunyt hozzátartozókkal.
· Életút áttekintése. A fény egyre erősödik és egy pillanat alatt eléjük tárul eddig leélt életük minden részlete, látják még saját születésüket is. Itt az időnek nincs jelentősége. Mások szemén keresztül figyelik meg, hogy cselekedeteik milyen hatással voltak másokra. Előfordul, hogy egy fénylény gyengéd szeretettel figyelmezteti őket, hogy az élet értelme a szeretet és csak az számít, hogy mennyi szeretetet adunk mi emberek egymásnak.
· Általában mindenki szeretne továbbra is részese lenni ennek a békének, nyugalomnak, szeretet és egység érzésének, de ekkor figyelmeztetik őket, hogy vissza kell térniük, dolguk van még a földön. Ezt a legtöbben tehernek érzik, de visszatérnek.
B.S. esete
52 éves férfi, hétvégi családi esemény alkalmával hirtelen fellépő, nagyon éles mellkasi fájdalmat tapasztalt, mely a gyomorba, bal karba és hátba sugárzott. Elsötétült előtte minden. Következő pillanatban testén kívül találta magát, látta a családtagokat, rokonokat, amint kétségbeesetten egy földön fekvő férfin próbálnak segíteni, majd rohangálás, telefonálás … Közelebb ment, hogy megnézze, kiről van szó, saját magát látta feküdni a földön, semmi fájdalmat nem érzett, csak egy száguldó mentő szirénáját hallotta egyre hangosabban. Hirtelen egy alagútban találta magát, aminek a végén fényt látott és elindult feléje. Közben szeretet, boldogság, nyugalom érzése járta át. Egyszer csak a már jó ideje elhunyt nagymamája jelent meg, aki kérdezte, hogyan kerül oda, neki nem kellene még ott lennie. De őt hívta a fény, haladt előre … Mielőtt elérte volna, egy fénylény jelent meg, aki közölte, hogy még nincs itt az idő, vissza kell térnie, várja a családja, a felesége, gyermekei és még sok feladat vár rá. Újra teste mellett találta magát, a mentőorvos az újraélesztést követően éppen egy vénás injekciót adott be neki, zuhanásfélét érzett, amint visszatért saját testébe, kinyitotta szemét és megpillantotta szeretteit, akik könnyes szemmel állták körül. Ettől a pillanattól kezdve új fejezet kezdődött az életében.
P.R. esete
Az egyik leghíresebb halálközeli élmény “birtokosa” egy ritka agyműtéten esett át, amihez fizikailag működésképtelenné kell tenni az agyat. A testét annyira lehűtötték, hogy leállt a vérkeringése, légzése, az agyából minden vért eltávolítottak és szétszedték azt szó szerint, hogy hozzáférjenek a vérröghöz, ami az életét veszélyeztette. Az agyműködés teljesen leállt, nem voltak agyhullámai. P.R. egyszer csak kipattant a saját fejéből és a sebész vállán “ülve” nézte az operációt egy darabig. Emlékezett arra, hogy mit mondtak az asszisztensek, hogy az orvos milyen műszereket használt, pontos leírást adott az operáció menetéről. “Soha azelőtt vagy utána nem voltam ennyire tudatában annak, mi történik körülöttem – ez egy egészen másfajta érzékelés. Amikor nem a szememmel nézek és nem a fülemmel hallok, teljesen máshogy jutnak el hozzám az információk, a legkisebb részletet is tisztán érzékeltem.” – mondta. Elmesélte, hogy egyszer csak érezte, mintha valami húzná egy alagútszerű dolgon át, amiről ilyenkor az ember pontosan tudja, hogy az jó, és vezet valahova. A végén ismerős arcok, elhunyt családtagok jelentek meg. A kápráztató fénybe érkezve mindent csak energiaként, hullámokként érzékelt. Közben a gyerekeire gondolt, akiket fel kellene még nevelni, és közben azt is érezte, hogy milyen szívesen maradna itt ebben a szikrázó nyugalomban, mindettől erősebb lett és készen állt bármire. “A nagypapám kísért vissza az alagúthoz és azt mondta, hogy vissza kell menni. Nem volt kedvem visszajönni. Gondolom, hogy már nagyon el voltam késve, mert nagyon noszogtattak, közben a testem húzott vissza, az alagút meg ott akart tartani – érdekes érzés volt. Megértették velem, hogy olyan, mintha egy medencébe ugrana az ember, csak hopp és kész. Hát ugrottam. Olyan volt, mint jeges vízbe csapódni, … fájt.”
Nem mindenki éli át a halálközeli élmény minden elemét, előfordulnak különböző egyéni tapasztalások is.
Ezek a beszámolók már R. Moody könyve előtt is ismertek voltak. A halál utáni állapotról legrészletesebb leírást a Tibeti Halottaskönyvben találunk, melyet kr.sz. VIII.sz.-ban jegyeztek le.
Saját halálközeli élményét írta le pl. Carl G.Jung, Katherine Anne Porter és Móra Ferenc is.
Utóhatások: Sok “visszatért” ember életét megváltoztatta az átélt élmény, mégpedig pozitív irányban. Megváltoznak az emberi kapcsolataik, a túlvilágról eddig alkotott nézeteik más megvilágításba helyeződnek. Megerősödik az az érzés, hogy valamilyen célja volt életben maradásuknak. Az “ajándékként” visszakapott élet értelmét sokan szeretnék megtalálni, életük értékrendje átalakul. Úgy érzik, hogy a pénz, a siker múlandó, nem elsődleges dolog. Inkább a szeretetet, a mások felé fordulást, segítségnyújtást tartják fontosabbnak, ezeket nyíltabban fejezik ki. Érdeklődésük megnőhet a különböző vallások tanításai felé, halálfélelmük gyengül. Különféle parapszichológiai képességek is kifejlődhetnek.
Magyarázatok: (csak említésképpen)
· Természettudományos magyarázatok. Az élettani folyamatokra épülnek, az élmény kialakulásának biológiai hátterét tárják fel. (szívműködés, légzés megszűnése, az agy oxigénhiánya, szén-dioxid felszaporodása stb.)
· Pszichológiai magyarázatok. C.G. Jung analitikus pszichológiájából indul ki. “A halálközeli élmények nagymértékben hasonlóak a születés élményéhez (áthaladás egy sötét csatornán, kiérkezés a fényre, más emberek látása, egy másik világ megtapasztalása.” “A klinikai halál állapotában a születés és a halál megtapasztalása aktiválódik.” A jelenséget az élet során szerzett tapasztalatok, emlékek, kulturális ismeretek és a személyes tudattalanból származó vágyak, fantáziák teszik egyénivé.
· Természetfölötti magyarázatok. A halálközeli élményt olyan folyamatnak tekintik, mely során a lélek elválik a testtől. Napjainkban különbféle magyarázatok terjedtek el ezzel kapcsolatosan.
A leírtak után már csak az következik, hogy feltegyük a kérdést, mi a lélek, van-e élet a halál után, mi dolgunk van itt a Földön stb.? De erről majd legközelebb.
/Alexa /