Tükröm, tükröm, mondd meg nékem
(A tükör, mint szimbólum a spirituális hagyományokban)
A régi idők babonáiban, népek hiedelmeiben, mágikus praktikáiban mindig is fontos szerepet töltött be a tükör, illetve a különböző tükröződő, csiszolt felületek. Jellemzően a lelket, a tudatot képviselte, összefüggésbe hozták a természetfelettivel, jövendőt fürkésztek általa, és mivel a Holddal és így a Női Elv-el áll összefüggésben, sok esetben az illúziót, a káprázatot, de akár a bölcsesség megnyilvánulását is szimbolizálta.
A keleti filozófusok, főként a buddhista hagyományban a lelket képviselte, egy olyan szimbólum volt, mely folyamatosan emlékeztet a káprázatra, hiszen az anyagi világ is tükröződése csupán egy magasabbrendű valóságnak. Szintén buddhista hagyomány az elme ilyentén való lecsendesítése, mely szerint a világegyetem összefüggéseinek megértéséhez, ilyen tükörszerű nyugalomra van szükség, mely mozdíthatatlan, szilárd, mégis nyugodt és sima. Az elme az univerzum tükörképévé válik.
A buddhizmus előtti sámánisztikus vallásban a tükör egy olyan eszköz volt, mely kapuként funkcionált a látható és láthatatlan világ között, és ezáltal az ártó démonok láthatóvá váltak. Valójában varázstükrök voltak ezek, melyek ha kellően lecsendesített elmével, és szilárd, rendíthetetlen nyugalommal tekintettek sima felszínére, az arra érdemesnek megmutatták eme tükrök a múlt életeit, jelen életét, és eljövendő leszületését.
Hiedelmek:
Aki tükörbe tekintve nem látja tisztán saját arcvonásait, azt tartották, hamarosan eltávozik az anyagi síkról.
A dél- amerikai indiánoknál a tóba helyezett, és ezen meditált tükör képes volt megidézni, és megkötni egy lelki szövetségest a nem anyagi síkról.
A természeti népek hiedelemvilágában jellemző volt az, hogy sötétben tükörbe pillantva, a benne élő démonszerű lények elragadják a lelket.
Eltört tükrök:
A törött tükör még napjainkban is rossz előjelnek számít, a következő hiedelmeket jegyezték fel:
- A tükör, ha eltörik, hamarosan meghalhat az a személy, aki utoljára belenézett
- Van, ahol közeli hozzátartozó elhunytát jelzi
- ha magától megreped, közeli rokon fog meghalni.
- Magyarországon az a babona járja, ha a tükör eltörik, megreped, a tükör gazdája 7 évig nem
házasodik meg
- Európában több helyén úgy vélik, ha eltörik a tükör, 7 év szerencsétlenség vár arra, aki
eltörte.
- Aki törött , repedt tükröt tart otthon, szerencsétlenséget és szellemeket, lényeket vonz be
Mágikus praktikák:
A tükörjóslás az ősi népeknél általánosan jellemző volt, hogy a tükröket megidézésre, jövendölésre használták. A szibériai sámánoknál segítő szellemek vagy ártó démonok meghívására volt alkalmas, távolban történt események kipuhatolására, az okkult tudás megszerzésére megfelelő eszköznek vélték.
Különböző hagyományokban szintén jellemző, mint pl.
- Vízbe merítés: az adott tükröt folyóba, vagy nagy sodrású vízbe merítették, erősen koncentráltak arra a személyre , akiről információt akartak kitudakolni, isteneikhez imádkoztak, elméjüket elcsendesítve ezután a vízből kiszedték, belerévedtek a nedves tükörbe és megtekinthették a kérdezett személy állapotát, jövőjét.
- Telihold idején, kerek, fémkeretes tükörben kell bámulni a hold mását, idővel kinyilvánítja az univerzum az akaratát, útmutatást ad.
- A tükröt telihold idején tükröződő felületével vízbe kell helyezni, és úgy elhelyezni, hogy amíg a Hold az égen van, az elmerített tükörben a holdvilág megjelenjen, egész éjjel ebben a vízben kell hagyni. A tükör feltöltődik a Hold erejével és további praktikákra alkalmas. Teliholdkor a termékenység fokozására, szexuális vágy fokozására, beteljesedésre, szerelmi varázslatokra használták, csökkenő hold fényével feltöltve az időjárást akarták befolyásolni, kötéseket alkalmaztak, személyes akaratot vittek át más emberekre,mindennemű dologra alkalmas volt, aminek csökkenését szerették volna elérni. Növekedő holdnál pedig gyógyítást eszközöltek, tisztánlátásukat növelték, mindennemű dologra alkalmas volt, aminek növekedését szerették volna elérni.
Ártó erők elleni védelemként is funkcionált, akárcsak napjainkban az újjáéledő sámánhit eszköze. Az avatott sámán (burjatia, szibéria, mongólia) ruházatán visel egy tükörformájú korongot, mely révülése idején védi őt az ártó erőktől, démonoktól, támadásoktól. A nem látható világokban, főként az alsó világokban történő utazásai alkalmával számos rettentő démoni formákkal találkozik, ellenben a tükör „visszatükrözi” a szellem mását, aki halálra retten önmaga képétől, és útjára engedi a sámánt.
A magyar népmesei motívum is, megfigyelve Hófehérke történetét, kinek gonosz mostohája a tükrét informálja, vajon szépsége egyedülálló-e a a kerek világon, jövendőt fürkész, és mások számára elérhetetlen tudást szerez meg.
Emlékszem, tanulmányaim során volt egy gyakorlatunk, mikor is teljes sötétben, egy szál gyertya megvilágításában saját szemem tükörképét vizsgáltam, el nem mozdítva tekintetem, elrévedve, elmerülve mélységében, (általában hosszú ideig nehezen viselik saját szemük visszatükröződését az emberek) és miután elcsendesül elmém, a tükörben megjelent víziók a saját tudatalatti termékeként megjelentek a tükör felszínén. Komoly önismereti lecke, rejtett tartalmak, üzenetek bukkannak fel. Érdemes, de nagyon óvatosan próbát tenni.
Alapvetően e csodás eszköz mostani funkciója az Énkép megerősítése, visszaigazolás saját megnyilvánult valóságunkról, de ahogy az ősi hagyományok is mutatják, nemcsak a fizikai test tükrözésére képes, hanem a mély lelki tartalmak megjelenítésére, tükrözésére is.
Bánjuk hát tisztelettel a tükrökkel, tekintsük valódi kapunak, ahol –ha nem is a láthatatlan világ nem szerves lényei – de legbensőbb tudati tartalmaink vetülnek ki, melynek hasznát vehetjük önismeretünk gyarapítása végett, mély fájdalmaink, félelmeink leküzdésében, szembesülhetünk valódi vágyainkkal, akaratunkkal, megtapasztalhatjuk általa valódi lényegünket. Csak rajtunk múlik, milyen mágikus eszköz válik belőle…
Németh Szilvia